Az angol bulldog

Szabó Eszterrel, a Pinkbull Estrellas kennel tulajdonosával beszélgettünk

DSCN1364Hogy találtatok egymásra, azaz te és az angol bulldog, hogyan is esett ez a love story? Miért és hogyan szerettél bele a fajtába?

Tulajdonképpen egészen gyerekkoromra datálható a bulldogok iránti rokonszenvem, bár akkortájt mindez még csak a Tom és Jerry sorozat Spikey-ja és még néhány másik film-, vagy meseszereplő bulldog iránti rajongásban merült ki. Ha jobban belegondolunk, szinte minden olyan mesében, amiben kutyák (is) szerepelnek, feltűnik legalább egy bulldog. Ez persze érthető, hiszen ránézésre is önmaga karikatúrája a fajta, kissé eltúlzott vonásaival, clownszerű megjelenésével. Tipikusan rá illik a mondás, hogy a zord külső, érző szívet takar. 🙂 Noha mióta az eszemet tudom, mindig kutyák vettek körül, bulldogom – a fajta hivatalos megnevezése ugyanis bulldog és nem angol bulldog – egészen felnőtt koromig nem volt. Mai ésszel úgy gondolom, hogy kissé túlmisztifikáltam a fajta problémásságát, de mégsem bánom, hogy kivártam azt az időt és élethelyzetet, amit megfelelőnek, alkalmasnak éreztem a „megbulldoguláshoz”. Első bulldogunk, mint szinte mindenkinek, egy kedvencnek vásárolt kutya volt, a mi kis vörös démonunk, Pocok. Abban a szerencsében volt részem, hogy Pocokot születése óta ismerhetem, és bátran mondhatom, hogy a kutyás életforma egy teljesen más dimenziója tárult fel előttem, miután ő az életünk része lett. Mára el sem tudom képzelni, hogy ne legyenek bulldogjaim. Engem teljesen elvarázsol a személyiségük, az egyéniségük, az hogy ők nem azok a vakon engedelmeskedő típusú kutyák, hanem önálló véleményük van és bizony többször is átgondolják, hogy megtegyék-e azt, amit az ember kér tőlük, vagy sem. 🙂 Bár alapvetően szófogadónak mondhatom a kutyáimat, mégis más értelemben, mint amit mondjuk egy németjuhász esetében szófogadónak neveznénk. Aki persze nehezen viseli, hogy a kutyája öntudatos, néha akaratos is, az semmiképp ne vegyen bulldogot. 🙂

Hány kutyád van jelenleg és hogyan / hol tartod őket?  Bemutatnád őket röviden?

SONY DSCJelen pillanatban öt felnőtt bulldogunk van és hat bébi, akik két hete születtek. A felnőttek közül kettő ivartalanítva, kedvencként él velünk a lakásban, a fentebb említett Pocok és a már 7 éves Gigi. Gigit 3,5 éves korában vettük, négy évesen kezdte a kiállítási karrierjét velem és nagyon szép sikereket értünk el együtt. Sajnos ő maga nem igazán rajongott a kiállítások világáért, így az első champion cím megszerzése után már nem erőltettem tovább a dolgot. Gigitől egy almunk volt két évvel ezelőtt. Abban az alomban született két kislányt megtartottuk, így ők a jelenleg aktív szukáink, Mia és Fay. A hat kis bébink pedig már Fay gyerekei, egyszerűen hihetetlen, hogy milyen gyorsan telik az idő. Még, ha ez közhely is. A lányok mellett van egy hercegem is, Dzsebe. Őt egy olyan tenyésztőtől vettem, akit egyben barátnőmnek is nevezhetek, és egyike azon kevés bulldogosoknak, akit rengetegre tartok. Sokat köszönhetek neki is, nem csak Dzsebe miatt, hanem mert a mai napig ellát hasznos tanácsokkal, bármikor fordulhatok hozzá segítségért és persze az örömeinket is meg tudjuk osztani egymással. Az aktív, fiatal, kiállítási kutyák egy különálló, fűtött épületben, kennelben élnek. Természetesen mindenki, minden nap többször szabadon tobzódhat a kertben, akik kijönnek egymással, ők együtt, akik nem, ők nyilván külön-külön. Minden nap beiktatunk némi játékot, kinek-kinek vérmérséklete szerint. Mia például inkább azt igényli, hogy megszeretgessem, megöleljem, kicsit beszélgessünk, míg Dzsebe azért néha labdázni is szeret. Fontosnak tartom leszögezni, hogy a kennelben tartást nem szabad a különféle, szaporítókat leleplező cikkekben látható, egy lépésszer egy lépés méretű, koszos, igénytelen ketrecekkel összetéveszteni! Nálunk egy kennel legalább 6 nm-es, vagy nagyobb, minden nap takarítva van, mindenkinek saját házikója is van a kennelében, meg persze játékok is. Egyszerűen egy bizonyos létszám felett megoldhatatlan az, hogy a lakásban éljen együtt mindenki. A bulldogok mellett még francia bulldogunk és egy mopszunk is van, utóbbi az én kis ölebem, Lola. A mostani alomból is szeretnék megtartani kiskutyát, így tehát ez a létszám csak egy pillanatnyi állapotot tükröz. Teljesen különböző egyéniségek valahányan, de egy dologban megegyeznek: irántuk érzett szeretetemet, szerelmemet végeérhetetlenül képesek viszonozni. Akinek kutyája van, pláne bulldogja, az bizonyosan megismeri a viszonzott szerelem érzését. Néha, viccesen szoktam mondani a páromnak, hogy ha megérném, hogy ő egyszer is úgy nézne rám, azzal a feltétel nélküli szeretettel és rajongással, ahogyan Dzsebe szokott, én lennék a legboldogabb nő a földtekén. 🙂

Milyen a viszonyuk más kutyákkal, cicával, gyerekekkel?

Többnyire idegen kutyákkal jól kijönnek a mi kutyáink, a kant kivéve, aki elég domináns alkat. Ez vele született dolog minden kutyánál, hogy domináns, vagy inkább követő beállítottságú, és ezt mindig szem előtt kell tartani, amikor az ember a kutyáját akarja fegyelmezni, vagy nevelni, tanítani. Cicánk nincsen, a szomszéd macskákat pedig inkább kergetni szeretnék, de azt hiszem, hogy legfőképpen azért, mert azt hiszik, hogy ők valamilyen spéci, önjáró labdák. 🙂 Gyerekekkel viszont csodálatos kapcsolatot tudnak kialakítani. Ha kisgyermek mellé keres valaki kutyát, az első fajta, amit ajánlanék, mindenképp a bulldog lenne. Igaz, ehhez azért körültekintően kell a kutyát kiválasztani, olyan lelkiismeretes tenyésztőnél, aki nagy hangsúlyt fektet az alap szocializációra is. Ugyanis, ha hat hetes koráig az alap szocializáción nem esik át egy kiskutya, az később semmilyen formában nem pótolható. Ezekben a hetekben a kutya egész életét  meghatározó bevésődések alakulnak ki, a kiegyensúlyozott idegrendszer alapköveit ilyenkor tudjuk letenni. A bulldogok általában türelmes, szeretetteljes kutyák, akik jól viselik a kisgyerekek esetlenségét. Ráadásul, mivel extrém magas a fájdalomküszöbük, így biztosan nem kapnak oda, ahhoz a kicsi kézhez, amelyik véletlenül megtekeri a fülüket, miközben popsira tottyan, nem állván még biztosan a lábán. Ugyanezt egy yorkitól nem lehet elvárni, mégis sok szülő fél közepes, vagy nagy testű kutyát választani kisgyermek mellé. Holott!

Mennyire tanulékonyak, mennyire motiválhatók? Van-e olyan sport, ill. foglalkozás, amit ajánlanál azoknak, akik ilyen kutyát tartanak, vagy még csak szeretnének?

A bulldog egy önálló és gondolkodó fajta, ahogy mondani szoktam. Ez annyit tesz a gyakorlatban, hogy mindenféle összefüggéseket gyorsan felismer és kialakítja az adott helyzetről a saját véleményét, meglátását, majd annak megfelelően cselekszik, avagy éppen nem tesz semmit. Természetesen ők is motiválhatók, leginkább a gyomrukon keresztül. Bár a kan kutyák nagyon ‘lelkisek’, Dzsebét például soha nem lehetett jutalomfalattal tanítani, a jó szó, egy simogatás nála mindennél értékesebb. A lányok többre értékelnek egy darabka sajtot adott esetben, de persze nekik is nagyon fontos, hogy meg legyenek dicsérve, szeretgetve. Ha az interneten keresgél kicsit az ember, számos fantasztikus videót talál bulldogokról, akik különféle trükköket sajátítottak el a gördeszkázástól kezdve, a wc lehúzáson át, akár még az agility-ig is. Ez is azt bizonyítja, hogy a közhiedelemmel ellentétben ez a fajta igenis okos és tanítható. Minden kutyának megvan a kulcsa, ha ezt megleljük, onnantól játszi könnyedséggel taníthatjuk meg nekik a legbonyolultabb trükköket is. A kutyaiskolák pedig bulldogokat is szívesen látnak. 🙂

DSCN1362Nos, azért az elég nyilvánvaló, hogy a bulldog nem az a kimondott sport kutya. Ennek ellenére, vannak sportosabb alkatú, egészséges légzésű egyedek, akikkel akár rendszeresen is lehet sportolni, pl.: agilityzni, vagy hasonló kutyás sportokban részt venni. A magyarországi bulldog állomány egészség és főként légzés szempontjából sokat javult az utóbbi években egyébként, a tenyésztők tudatos és áldozatos munkájának köszönhetően. Mindazonáltal, soha ne jusson eszébe egy bulldog tulajdonosnak a legnagyobb nyári hőségben kocogni indulni a kutyájával, vagy egyéb megerőltető testmozgást végezni, mert bármennyire egészséges is a légzésük, azért mégis egy speciális anatómiájú fajtáról van szó, amelyik különleges odafigyelést érdemel. 

Milyen extra igényeik vannak ezeknek a kutyáknak? Mire kell különösen figyelni?

A különleges testfelépítésükből, főként a nyomott pofijukból következően, az egész légző rendszerük módosult, a hosszú orrú fajtákéhoz képest. Így talán az egyik legfontosabb dolog, amire figyelni kell az az, hogy ne tegyük ki bulldogunkat szélsőséges időjárási körülményeknek. Nyilván az időjárást nem befolyásolhatjuk, ha egyszer 40 fok van odakint, akkor ez van, de ilyenkor igyekezzünk a kutyát hűteni, amire sok különféle lehetőség van, pl. a hideg vizes törülközőn fektetés, stb., és a sétákat, a szabadban tartózkodást a lehető legminimálisabbra csökkentsük. Ugyanígy, nagy mínuszokban sem szabad hosszan kint tartózkodnia a szabadban, hiszen rövid szőre nem nyújt kellő védelmet a hideg ellen, ha pedig valami miatt lihegni, zihálni kezd, rekord idő alatt kap torok-, vagy mandula gyulladást. Ennek aztán igen kellemetlen következményei tudnak lenni. Bár néhány éve változott a fajtastandard, és mostanra a kevésbé bőrös, túlzásoktól mentes típus a kívánatos, azért még mindig vannak olyan bulldogok, akiknek a kelleténél három számmal nagyobb bőrpizsama jutott. Az ő esetükben különösen fontos, hogy a test különböző területein a bőrredőket tisztán és szárazon tartsuk, de az orr ráncra, a szemkörnyékre és farok alatti részre mindegyiküknél oda kell figyelni. A speciális igények közé sorolnám még, hogy bizonyos dolgokat, az egyedi állkapocs szerkezetük miatt, ők nem ehetnek. Ilyenek például a szárított, préselt marhabőrből készült, különféle kutya rágókák, amiket általában nem tudnak darabjaira tépdesni. 

Milyen termékeket használsz, illetve ajánlasz: szőrápolás, sampon, egyéb kozmetikai termékek. Milyen pórázt/nyakörvet/hámot a mindennapokban és mit, amikor kiállításra mész?

Bár bőséges a kínálat a piacon a kozmetikai termékeket illetően, sőt külön e fajtának kifejlesztett kegyszereket is kapni, én nagyon visszafogottan használok bármi ilyesmit. Mia3-kivA fürdetéseket igyekszem a legminimálisabbra csökkenteni, a bőrredők között ugyanis nehezen szárad a bulldogok bőre, így bepállhat, gombásodhat. Rövid szőrük szerencsére nem is igényel heti több órás ápolást. A szemek környékét, az orr ráncot és a farkuk tövét valamilyen érzékeny bőrre készült baba popsitörlő kendővel szoktam tisztogatni. Hogy ezek a területek mennyi tisztítást igényelnek, ez kutyánként változó. Lehet cink alapú krémmel kenegetni a szem alatti, könnytől elszíneződő részt, ez – egy alapos tisztítást követően – megakadályozza, hogy a szőr ismét elszíneződjön a könnytől. Az orruk is hajlamos kiszáradni, amire speciális krémeket is kapni ma már, de a vazelin, vagy akár a kókuszzsír, sőt van, aki szerint a disznózsír is orvosolni képes ezt a problémát. A kacsazsírt már próbáltam, az biztos, hogy legalább öt percre teljesen leköti a kutyát, ennyi idő, míg maradéktalanul lenyalogatja a zsírt a nózijáról. 🙂 Itthon a kutyáinkon nincsen nyakörv, ha valahová megyünk, akkor pedig többnyire a kiállításokon is használatos felvezető pórázt (ami egyben nyakörv is) teszem rájuk. Megszokás, kényelem, ilyesmi szempontok okán. Van egyébként mindenkinek rendes nyakörve, póráza, többnyire személyre szabottan készíttetem őket egy kedves ismerősömmel. A hámoknak egyáltalán nem vagyok híve, hiszen gondoljunk csak bele, hogy mire is találták fel anno a hámot? Arra, hogy az állat nagyobb erőt tudjon kifejteni, nagyobb terhet tudjon vontatni, mintha a nyakával húzna. A hám tehát arra ösztönzi a kutyát, hogy húzzon – tisztelet a kivételnek. Ha pedig húz, az nem csak a gazdinak fárasztó és kényelmetlen, de a kutyának is kimerítő, az erős lihegés, zihálás pedig könnyen vezethet torokgyulladáshoz, mandulagyulladáshoz. Szóval én ortodox nyakörv párti vagyok. 🙂 A kutyák sokkal könnyebben fegyelmezhetők, taníthatók a megfelelő nyakörvvel és pórázzal, mintha hámot adnánk rájuk. Azt elfogadom, hogy vannak bizonyos speciális esetek, amikor nem kivitelezhető, hogy nyakörv legyen a kutyán, és nem is ezekkel van bajom, mielőtt még elkezdené valaki a példákat sorolni. DSCN0782resEgy egészséges, normál körülmények között tartott bulldog esetében indokolatlannak látom a hámot. Kiállításon meg ugye egyenesen tilos, hiszen túl sokat kitakar a kutyából. Kiállítási felvezető pórázok közül előnyben részesítem a bőrből készült, minőségi termékeket, a letisztult formákat, amik nem vonják el a bíró figyelmét a kutyáról, ugyanakkor mégis esztétikusak és tökéletesen funkcionálnak. Ezekből szintén személyre szabott darabjaink vannak, Lenhardt felvezetőket használunk.

Milyen tippeket tudsz adni az etetésre vonatkozóan?

Az etetésre is igaz, úgy gondolom, hogy ahány ház, annyi szokás. Amire mindenképp érdemes odafigyelni, hogy ha kutyánk habzsolós fajta, akkor inkább 2 kisebb részletben kapja meg a napi ételadagját, illetve soha ne kapja szárazon a tápot, mert csak fuldoklás lesz a végeredménye.

Ha valaki ilyen kutyát szeretne, mire figyeljen a kiválasztáskor?

Zsebi3A mai eszemmel azt mondanám, hogy rengeteg dologra kell odafigyelni, annyi mindenre, hogy az szinte már lehetetlen is. Pláne laikusként. De talán a legfontosabb dolog, az az, ami nem gyakran hangzik el, mikor kiskutya vásárlással kapcsolatos tanácsokról van szó: a bizalom. Olyan tenyésztőtől vegyünk kutyát, akiben megbízunk, akiről nem csak feltételezzük, de hisszük, tudjuk, hogy elkötelezett híve a fajtának, hogy akár évek múlva is segítségünkre lesz, ha úgy adódik, akin szabad szemmel is jól látható, hogy szereti a kutyáit. Nincs 100%-os recept és garancia arra, hogy az így, vagy bármilyen módszer alapján kiválasztott kutyuska egész életében makk egészséges lesz és minden kiállítást megnyer (ez utóbbi egyébként is lehetetlen), de ha van egy olyan biztos pont, mint egy lelkiismeretes tenyésztő, akinek támogatása végig kísér bennünket kutyánk egész életén, az az esetlegesen felmerülő problémák közepette hatalmas segítséget tud jelenteni.

Milyen sikereket értetek el 2013-ban és mik a kitűzött célok 2014-re?

Idei egyik legnagyobb sikerünk volt, hogy Dzsebe megszerezte Hungária Champion címet, amelynek teljesítéséhez 4 különböző kiállításon (köztük nemzetközi kiállításokon is) osztálygyőztes címet kell szerezni és az első és utolsó győzelem között legalább 1 év és 1 napnak el kell telnie. Ebből látható, hogy ez nem egy rövid, egy hétvégés projekt. Nagyon boldog vagyok, hogy a legrövidebb idő alatt sikerült ezt elérnünk és büszke vagyok a hercegemre. A szépség persze nem minden, egészségi szűréseket is végeztetünk kutyáinkon és a nagy fiú azokon is kifogástalanul megállja a helyét, ami legalább akkora öröm, mint a kiállítási címei. Jövőre debütál a ringben az új generáció, a tavaszi szezonban és megmondom őszintén, hogy már nagyon izgatottan várom. 

Pinkbull Estrellas Bulldog & French bulldog kennel

PBE_banner

PetDreamszin1

KategóriákEgyéb

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.